1. Mi az a hidropónia? Biztonságos?
A hidropónikus kertészet a növények (és gyümölcsök, zöldségek), tápanyagokban gazdag vízzel történő termesztésének folyamata, amelynek során a növények folyamatosan használják a víz által biztosított tápanyagokat. A hidropónikus termesztés biztonságos alternatívája a növények talajban történő termesztésének, mivel a beltéri élelmiszer-termesztés csökkenti a növényvédőszerek szükségességét. Ezenkívül a talajban terjedő betegségek nem jelentenek problémát, mivel a rendszerek nem használnak földet.
2. Honnan ered a hidropónia?
A hidropónia 2.000 évre is visszavezethető, és úgy gondolják, hogy az egyiptomiak az elsők, akik alkalmazták, de Ázsiában és a Római Birodalomban is jelen volt. A világ hét csodájának egyike, a Babiloni függőkert is hidropóniával működött.
3. Hogyan működik a hidropónia?
A hidropóniához nem szükséges termőföld, a technológia hidropónikus termesztőrendszert és termesztőközeget használ a növények, zöldségek, gyümölcsök, akár szobanövények növekedésének elősegítésére.
4. Milyen növényeket lehet termeszteni hidropóniával?
Nagyon sokféle ehető növényt, azonban egyesek jobban nőnek, mint mások, hidropónikus termesztés során, mint például a spenót, a saláta, bazsalikom, citromfű és az eper, hogy csak néhányat említsünk.
5. Milyen előnyei vannak a hidropóniának? Miért működik olyan jól?
A növények bőséges oxigénnel ellátott vízhez jutnak, így gyorsabban szívják fel a tápanyagokat, ami 30-50%-kal gyorsabb növekedést eredményez, hiszen a tápanyagokhoz könnyedén hozzájutnak a gyökerek. Ezenkívül kiküszöbölhetők a talaj által terjesztett betegségek, amelyek még inkább előfordulhatnak, ha kevés növényvédőszerrel szeretnék a termelést folytatni. Végül a visszakeringetett, tápanyagban gazdag víz hidropónikus rendszeren keresztül történő használata lehetővé teszi a növények számára, hogy a megfelelő mennyiségű tápanyagot használják fel.
6. Mi a különbség(ek) a hidroponika és a talajban való termesztés között?
A hidropónikus termesztés abban különbözik a talajalapú kertektől, hogy a növények a recirkulált vízből felveszik a számukra szükséges tápanyagokat, míg a talajban növekvők kevesebb tápanyagot kötnek meg a párolgás miatt. A talajban termesztett növények nem tudnak bármikor tápanyaghoz jutni, szemben a folyamatosan táplált rendszerrel. Ezenkívül a termelők a függőleges termesztéssel helyet takarítanak meg, nem kell foglalkozniuk a gyomlálással és növényvédőszerek használatára nincs szükség.
7. A hidropónikus növények organikusnak számítanak?
Heves vita folyik arról, hogy a hidropóniával termelt növényeket lehet-e bionak, organikusnak tekinteni. Ahhoz, hogy a termést organikusnak lehessen minősíteni, olyan talajban kell termeszteni, amely nemcsak a növényeket támogatja, hanem más biológiai folyamatokat is. Jogszabály szerint a nem földben termett növények – egyelőre – nem nevezhetők organikusnak vagy bio-nak.
8. Milyen termesztőközeget használunk a termeléshez?
Termesztőközegként kőzetgyapotot használunk. Tapasztalataink szerint a kókuszrost nem megfelelő, hiszen apró darabkái gondot okozhatnak a rendszerben.
9. Milyen termelési körülményekre kell figyelni?
A tápoldatos vizet keringtető hidropóniás rendszer önmagában nem elég a sikeres termesztéshez. A termelési körülmények, csakúgy, mint a hagyományos, termőföldes termelés esetén nagyon fontosak. Ilyen például a világítás (a napfény helyettesítésére), a szellőzés, a hővisszanyerés, párátlanítás és a megfelelő hőmérséklet állandó biztosítása. Az automatizálás segíthet az állandó és változó költségek csökkentésében.
10. Milyen problémák merülhetnek fel a beltéri termesztés során?
A vízalapú termesztési rendszer használata során is merülhetnek fel problémák, nem várt helyzetek. A tápoldatos víz sajnos nem csupán az általunk termelni kívánt növényeknek nyújt ideális körülményeket, de az algának is. Habár folyamatosan dolgozunk az algásodás lehető legjobb kiküszöbölésén, időnként meg kell tőle takarítani a termelőberendezést. Ezenkívül gondoskodni kell a magas páratartalom kezeléséről, ami a növények penésznövekedéséhez vezethet. Mivel a növények vizet párologtatnak, fontos, hogy ezt nedvességet eltávolítsuk a levegőből.
11. Vannak páratartalommal kapcsolatos problémák?
A páratartalmat, a hőmérsékletet és a nedvességet mindig ellenőrizni kell minden hidroponikus termesztőhelyiségben. A növények a víz és az oxigén párologtatásával lélegeznek, ez a folyamat lehetővé teszi számukra, hogy tápanyagokat vegyenek fel a gyökereken keresztül.
A melegebb levegő több nedvességet tartalmaz, mint a hűvösebb levegő, ami megnehezítheti a növények számára, hogy vizet és oxigént bocsátsanak a levegőbe, csökkentve képességüket, hogy tápanyagokat vegyenek a vízből és növekedjenek. Ha viszont a termesztőhelyiség lehűl, a víz lecsapódik, így a növények érzékenyek lesznek a penészedésre. Ezért fontos, hogy megfelelően szabályozzuk a helyiség pártartalmát.
12. Mi az ideális páratartalom?
A beltéri termesztőhelyiségekben 45-55% relatív páratartalmat kell tartani. Ez a tartomány megakadályozza a kártevők és a spórák csírázását, miközben lehetővé teszi a növények növekedését és virágzását.
13. Szükséges növényvédőszereket használni?
A növényvédőszerek használatára nagyon ritka esetben van szükség, sokkal kevesebbszer, mint a talajban termesztett növények esetében, és hasznos kártevők is használhatók a káros kártevők elleni küzdelemben.
14. Mennyi ideig tart a növény hidropónikus termesztése?
A hidropónia lehetővé teszi a növények számára, hogy lényegesen kevesebb idő alatt növekedjenek, mivel a bonyolult és hosszadalmas gyökeresedési rendszerekre talaj nélkül nincs szükség. A növények a tápoldatban gazdag víz által biztosított tápanyagokat kapják, lehetővé téve a növekedés közel 30–50%-os felgyorsítását. Végül, a növények kevesebb energiát fordítanak a tápanyagok felszívására – mivel a tápanyagok a vízben rendelkezésre állnak, szemben a talajjal –, és a többletenergiát a növekedésre használják fel.
15. Milyen gyakran kell cserélni a tartályban lévő vizet?
A tartályban lévő vizet időnként cserélni kell, hogy minimálisra csökkentsük a vízben kialakuló kórokozók előfordulásának esélyét, valamint mivel idővel feldúsulhatnak a különböző mikro- és makroelemek. Általánosságban az mondható, hogy 3 havonta szükséges lecserélni a teljes rendszervizet.
16. Más íze van a hidropóniával termelt növényeknek?
Gyakran merül fel a kérdés, miszerint vajon más ízük van-e a hidropónikus termesztésű növényeknek. Az íz sok tényezőtől függ, gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon magról kelt növénynek más íze lehet egyikünk kertjének földjében növekedve, mint másfajtában, de egyáltalán nem lesz attól rosszabb ízű egy növény, ha hidropóniában nevelkedik. A hidropóniában az a nagyszerű, hogy ellenőrizhetjük, szabályozhatjuk a növények növekedésének körülményeit. A tápanyagszint, a hidratáció és a hőmérséklet mind szabályozható, hogy megkapja a kívánt ízt. Röviden, a növényeknek különböző körülmények között növekedve eltérő ízük lehet, de a hidropóniás növények épp olyan finomak, mint azok, amelyek talajban teremnek.
17. Szükség van napfényre a hidropóniához?
Fényre szükség van, de nem feltétlenül napfényre. Habár kültéren is alkalmazható a technológia, sokkal inkább ajánlott beltéren használni, hiszen így élvezhetjük ki minden előnyét és szabályozhatjuk a termelési körülményeket. Vannak speciális LED lámpák, amik kifejezetten növénytermesztéshez lettek kifejlesztve, ezek remek választásnak bizonyultak a termeléshez. Véknyak, ezáltal kevés helyet foglalnak, a hagyományos lámpákkal ellentétben sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, valamint nem is melegszenek fel annyira, ami abból a szempontból fontos, hogy nem égetik meg a növényeket. Ezekkel tökéletesen szabályozhatjuk az adott növény igényeinek megfelelően a fény mennyiségét, akár az életszakaszának, akár a fajtájának függvényében.
