A hidroponikus termesztés nem egy újkeletű dolog: gondoljunk csak a babiloni függőkertekre, vagy a kínai úszókertekre. A valós áttörést mégis most kezdi meghozni a vízkultúrás növénytermesztési stílus, mivel hely-, víz- és energia-takarékos, nem utolsó sorban pedig kitűnő lehetőséget kínál az emberiség növekvő élelmiszerigényére. Lássuk, milyen feltételeket kell biztosítanunk annak érdekében, hogy a gyakorlatban is termékeny legyen innovatív növénytermesztésünk.
Beltéren hatékonyabb a termelés
Meglepő lehet, de a hidropónikus rendszerek beltéren hatékonyabbak. Ennek oka ugyanis, hogy így a külső környezeti tényezők nincsenek hatással a termesztésre: például télen a megfagyott víz, ellehetetlenítené a hidroponikus technológia használatát. A termesztéshez szükséges komponenseket specifikusan teremtjük meg hidrokultúrás növényeink számára.
Tehát első dolgunk, hogy biztosítsunk egy zárt helyiséget, ahol nyugalomban tudnak majd cseperedni növényeink. Erre a célra megfelelő lehet egy üvegház, egy polikarbonátház, egy pince, de akár egy használaton kívüli épület, konténer vagy egy nagyobb szoba is otthont adhat leendő talaj nélküli innovatív kertünknek.
A hőmérséklet és a páratartalom legyen állandó
A hidroponikus termesztésre alkalmas helyiség megtalálását követően első dolgunk a megfelelő klíma kialakítása az épületen belül. A víz hőmérséklete 18-27 °C között a legideálisabb. A levegő hőmérséklete növényfüggő, de például a salátafélék 16-19 , a fűszernövények pedig 21-23 fokos léghőmérsékleten érzik jól magukat. A növényeink számára a komforthőmérsékletet hűtő-fűtő klímával biztosíthatjuk, ezért a költséghatékonyság szempontjából sem utolsó, hogy olyan helyiséget válasszunk, ami jól szigetelt, illetve amennyiben tehetjük, használjunk megújuló energiaforrást.
És hogy miért érdemes fokozottan ügyelnünk a megfelelő hőmérséklet kialakítására és szinten tartására?
Ugyanis, ha a hidroponikus termesztéshez szükséges hőmérséklet magasabb a fentebb említett értéktől, nagyobb az esélye a káros baktériumok és vírusok elterjedésének. Ha pedig alacsonyabb, akkor a növények metabolizmusai állnak le, és nem fog fejlődni a növény.
Végül, de nem utolsó sorban a páratartalom szabályozását sem szabad szem elől tévesztenünk: ez 65-70% között az ideális, de általában magasabb szokott lenni a sok növény- és vízfelületnek köszönhetően. Az optimális páratartalom kialakításához ezért kell páramentesítő készüléket is használni a hidroponikus termesztésünkbe.
Amikor a napfényt kivonjuk az egyenletből
Amennyiben egy teljesen zárt, sötét helyiséget például pincét vagy konténert választottunk hidroponikus termesztésünkhöz, mesterséges úton kell pótolnunk a fényt is. Érdemes azonban megjegyeznünk, hogy a termesztési hatékonyság érdekében üvegházak, vagy polikarbonátházak esetében is javasolt kiegészíteni a napfényt. Ezt speciális növénytermesztésre alkalmas LED lámpákkal tehetjük meg.
Tisztított vízre szomjaznak a hidroponiás növények
Ha gondoskodtunk növényeink számára az ideális hőmérsékletről, páratartalomról és fényről, csupán egy dolog maradt, amire különös figyelmet kell fordítanunk: ez pedig a hidroponikus termesztés esszenciája, maga a víz. De milyen vízre is van szükségünk?
Általános tévhit, hogy a kerti kútvíztől a nagyon kemény csapvízen át az esővízig szinte bármilyen víz megfelelő. Talaj hiányában a víz vezetőképessége az elsődleges számunkra, vagyis az a víz az ideális, amiből a növényeink könnyedén fel tudják venni a tápanyagokat. Például sok helyen a kútvíz nagyon vasas, ami károsíthatja a hidroponikus rendszer alkatrészeit is. A hidroponikus rendszer működéséhez a tisztított víz a legalkalmasabb, amihez külön hozzáadjuk a növényeink számára megfelelő tápanyagokat.
Mitől függ a víz tápanyagvezető képessége?
A víz vezetőképessége a benne oldott ásványi sóktól függ, amelyek töltéssel rendelkező részecskéi teszik lehetővé a vezetést. A vezetés mértékét egy speciális EC mérő készülékkel tudjuk megmérni a növény vizében. Minél tisztább egy víz, annál kisebb a vezetőképessége. Így érthető, hogy a tisztított víz vezetőképessége 0 µS (mikrosiemens)/cm. Ez az érték mutatja meg, hogy mennyi tápanyag van a vízben, amit a növények fel tudnak venni. A nagyobb növények, mint például a leveles zöldségek és fűszernövények általában olyan 1500-2500 µS/cm értéknél érzik jól magukat. Ennek kapcsán jogosan merül fel a kérdés: mégis milyen növényeket termeszthetünk hidrokultúrás technológiával?
A saláta és az eper hidroponikus termesztése sem akadály
Bár nem minden növény alkalmas a hidroponikus termesztésre, az innovatív Rotower hidroponiás rendszer segítségével föld nélkül nevelhető jó néhány friss, tápanyagban gazdag zöldség, fűszernövény, valamint gyümölcs is. Ilyenek például a saláta, a mángold, a vérsóska, rengeteg fűszernövény, különféle ehető virágok, de még az eper is.
Fenntartható megoldás mindenki számára
Az egészségesebb életmódra törekvés és a környezettudatosság előtérbe kerülésének következtében hazánkban is egyre nyitottabbak az emberek a fenntartható megoldások iránt. A Rotower hidroponiás rendszerrel a hagyományos termesztési módszerekhez képest akár 30 százalékkal hatékonyabb növénytermesztést érhetünk el. Arról nem is beszélve, hogy a rendszerben keringő víz újrahasznosításával és többszöri felhasználásával körülbelül 90-95%-kal kevesebb vízre van szükségünk, mint egy a hagyományos szabadföldi termesztés esetében.
A hidroponikus rendszer alkalmas őstermelők, mezőgazdasági és kertészeti üzemek számára, de hobbikertészek is bátran használhatják.
