A beltéri élelmiszertermelést már régóta az egyre növekvő népesség élelmezésének ideális alternatívájaként tartják számon. Jelenleg egyre inkább a vertikális termesztést tekintik a jövő útjának, amely lehetővé teszi, hogy egész évben nagy mennyiségű, és jó minőségű terményeket állítsunk elő. Cikkünkben megnézzük, milyen üzleti érvek szólnak a vertikális gazdálkodás mellett és milyen költségekkel érdemes számolnunk, ha vertikális farm-gazdálkodásba vágjuk a fejszénket.
A vertikális növénytermesztés és annak előnyei
A vertikális kert alapvetően nem egy újkeletű találmány: az i. e. 6. században már a babilóniaiak is tettek kísérletet a növények függőleges termesztésével.
A vertikális elhelyezés előnye, hogy többféle növényt is termeszthetünk egyszerre anélkül, hogy azok sok helyet foglalnának el. Az egymásra helyezett palánta-rétegek egy tornyot képeznek, amelyben akár szintenként más-más növényt helyezhetünk el. Mivel a torony csak felfelé terjedelmes, rengeteg helyet megspórolhatunk vele, ellenben a hagyományos módszerrel, amikor vízszintben vetjük el a magokat.
A Rotower hidroponikus rendszerrel például 7,5 négyzetméternyi területen akár 600 növényt termeszthetünk. A növények elhelyezkedésén túl azonban több mindenben eltér a vertikális farm a hagyományos termeléstől.
Ilyen tényező például a víztakarékosság: a vertikális farm-gazdálkodásnál ugyanis a hidroponikus rendszerben állandó mennyiségű víz kering, mely újrahasznosul, ellentétben a szabadföldi öntözéssel, ahol sok víz megy veszendőbe.
Másik előnye, hogy nincs szükség termőföldre, mert azt mezőgazdasági termelésre alkalmas kőzetgyapottal helyettesítjük és a tápoldattal dúsított vízből veszik fel a növények a tápanyagokat. A körülményekből adódóan növényvédő szerekre sincs szükségünk, ugyanis teljesen kontrolláljuk a teremlési környezetet és paramétereket, illetve nagyon oda kell figyelni a higiéniai előírásokra.
A kontrollált körülmények hatására, -mint az állandó hőmérséklet, a páratartalom és a fény – a növények egész évben egyenletesen fejlődnek, kevesebb az esélyük a megbetegedésre, illetve a váltakozó időjárási körülmények és a kártevők sem fenyegetik őket.
Milyen költségekkel jár egy vertikális farm elindítása?
Természetesen az első dolog, ami felmerül bennünk, hogy vajon mennyibe fog kerülni a vertikális gazdálkodás elindítása. A hagyományos gazdálkodással ellentétben, a vertikális növénytermesztéshez sokkal kifinomultabb felszerelésre van szükségünk, amelyek működési költségével is számolnunk kell. Nézzük tehát, melyek ezek.
A vertikális farm elindításához szükségünk lesz hidroponikus toronyra, biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet és a mesterséges fényt. Ez egy egyszeri nagyobb kiadás, azonban ha ezeket beszereztük, majd összeraktuk és beüzemeltük a rendszert, neki is láthatunk a vertikális gazdálkodásnak, és az év minden napján csodálhatjuk cseperedő növényeinket.
A vetőmagok és növénytápok költségein túl, a víz- és világítási rendszer működtetése is állandó költség, amivel jó, ha számolunk. Hosszú távon azonban pénzt takarítunk meg a vertikális kertünkben termesztett friss zöldségekkel, gyümölcsökkel és fűszernövényekkel, amit értékesíthetünk. Például salátából hagyományos szabadföldi, vagy fóliás termeléssel évente csupán kétszer tudunk betakarítani, míg vertikális növénytermesztéssel ez akár minden héten megtörténhet.
Hogyan térül meg vertikális farm-gazdálkodásunk?
A befektetésünk célja természetesen az, hogy a vertikális gazdálkodásunk költségei megtérüljenek. Azzal nem lehet vitatkozni, hogy a vertikális farmok létrehozásához szükséges egy jelentős kezdőtőke. Azonban a potenciális hosszú távú jövőbeli növekedés és nyereség, illetve egy önálló, fenntartható gazdálkodás kialakítása egyre vonzóbb az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője számára- beleértve a kiskereskedőket is.
Ahogy már fentebb említettük, ha vertikális farm-gazdálkodásunk van, a szegmentált termelési ciklus és a kontrollált termelési körülmények miatt akár minden héten tudunk aratni, ebből következik, hogy egész évben értékesíthetünk.
Amennyiben nagykereskedésekkel üzletelünk – a felvásárlás típusának függvényében – kisebb haszonra tehetünk szert, ellenben nagyobb mennyiséget adhatunk el termékünkből és a csomagolásra sem kell olyan gonddal figyelnünk, mintha étteremnek vagy magánszemélynek áruljuk portékánkat. Utóbbiak esetében azonban az eladott zöldségeken és gyümölcsökön nagyobb haszonra tehetünk szert, de kevesebb lesz az eladott mennyiségünk, illetve a brandünk marketing költségeivel is érdemes számolnunk.
A Rotower vertikális farm befektetésmegtérülése
A Rotower hidroponikus rendszer lehetővé teszi, hogy kis helyen, környezetbarát módon ne csak friss zöldséget, gyümölcsöt és fűszernövényt termeljünk, de profitot is.
Egy Rotower farm befektetés megtérülése vagyis a ROI – automatizációs költségek nélkül- 3 év, ami annak függvényében növekszik, hogy milyen felszereltséget kérünk, illetve milyen növényeket termelünk, de ebben az esetben is a ROI-t természetesen növelhetjük, a megtérülési időt pedig csökkenthetjük, ha például van esetleg már meglévő helyiségünk, amit a vertikális farm-gazdálkodásra tudunk használni.
Ha már befektetésünk megtérülését boncolgatjuk a termelésünk működtetésére fordított humán erőforrás se utolsó tényező: Rotower esetén egy 2000 növényhelyes farm működéséhez napi 4 óra munka szükséges, ami valamennyi munkafázist már magába foglal. Minél több növényhelyet tartalmaz egy Rotower, annál kedvezőbben jön ki a növényhelyek egységára is. Vertikális farmunk költségeit tovább csökkenti az is, hogy jelentősen kevesebb hely-, illetve vízfelhasználásra van szükségünk a hagyományos termeléshez képest.
Nyilvánvaló, hogy a vertikális termelésre való áttérés sok tényezőtől függ, de az biztos, hogy a gazdálkodási stílus képes növelni a termelést, teljesen elhagyni a földhasználatot, és egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy fenntartható és jövedelmező élelmiszereket termeszthessünk.
